Problémák helyett megoldások?

Avagy a megoldásközpontú brief coaching ereje

Hogy miért is ilyen hatásos ez a módszer?

Forrása körülbelül a 80-as évek elejére tehető, ahol is az amerikai Milwaukee-ban munkálkodó Insoo Kim Berg és Steve de Shazer köré szerveződő kutatói csoport olyan módszert igyekezett megalkotni a családsegítő terápia keretein belül, amely rövid időn belül, akár már egy ülés alatt is nagy változást tud elérni a kliensben, hiszen rendkívül problémás esettel találkoztak, akik sokszor nem maguktól keresték fel a segítő embereket, így nem lehetett velük hosszabb folyamatra tervezni, gyakran az első ülés után nem is látták többé őket. A folyamat elemei akár más interakciókba is beépíthetők (pl. értekezletek, teljesítményértékelések, vagy akár a hétköznapokba). A módszer maga rendkívül egyszerű, talán ebben is rejlik az ereje. Steve de Shazer 3 mondatával írja le a  brief coaching lényegét:

  • „Ha valami, amit csinálsz, működik, akkor csinálj többet belőle!” – Keressük meg mik azok a dolgok, amelyek már jól működnek a kliens életében, és bátorítsuk azok további működtetésére!
  • „Ha valami, amit csinálsz, nem működik, csinálj valami mást!” – Olyan dolgok esetében, melyek eredménytelen működnek a kliens életében, keressük meg a valódi célt, és azokat a kis mozzanatokat, melyeket viszont eredményesen csinál, és bátorítsuk azok működtetésére!
  • „Ha valami nem romlott el, azt ne javítsd meg!” – Nem kell olyan dolgokon dolgoznunk, amire nincs megbízásunk.

A brief coaching célja az ügyfél megerősítése saját önszerveződésében.  A szemlélet alapján a kliens egy olyan személy, aki minden szükséges erőforrással rendelkezik, így képes lesz a megfelelő megoldás kialakítására, teljes autonómiával képes a saját elakadásának megfejtésére, tehát szükségtelen, hogy bármiről is meggyőzzük őt.  A kliens az, aki a legjobban ismeri a helyzetet, amiben benne van, így ő a legkompetensebb annak megoldásában is. Maga a brief coaching folyamata rendkívül fókuszált és intenzív, a coach és a coachee erőteljes jelenléte nélkül pedig nem lehetséges a megfelelő „munka”. A coaching során olyan dolgokra kérdezünk rá, melyekben a kliens eredményes, melyeket már csinál a cél elérése érdekében, és nem reagálunk az olyan történésekre, melyekben a saját sikertelenségéről mesél. Ezáltal lesz rövid maga a folyamat is, hiszen csupán az előrevivő mozzanatokra fókuszálunk.

Mik is azok a főbb eszközök, amiket a megoldásközpontú brief coaching alkalmaz?

  • Vázoljunk fel a klienssel egy képet azokról a jelekről, amikről észre fogja venni a megkívánt változást.
  • „És még mi?” kérdések – vagyis a mélyebb problémamegismerés helyett inkább a fókuszt nyitjuk szélesebbre és a felszínen maradunk. Cselekvések és interakciók érdeklik a coachot, nem az érzelmek vagy gondolatok.
  • Skálázás segítségével sokkal megfoghatóbb a kliens számára a jelenlegi helyzet, a vágyott cél, vagy akár a siker előjelei, illetve láthatóvá teszi számára azt, hogy valójában már mennyi mindent csinál is a célja elérése érdekében.
  • Csodakérdés: „Tegyük fel, hogy megtörtént az a csoda…”.
  • Erősségek felismerése, illetve az ezekkel való stratégiák kidolgozásának ösztönzése a nehézségek legyőzése érdekében.
  • DE helyett IGEN megválaszolású kérdések segítenek a helyzet átértelmezésében.
  • A jövőkép kliens általi felvázolása növeli a változás bekövetkezésének valószínűségét.

Milyen „mellékhatásokra” számíthatunk?

  • már az első pillanattól kezdve a kliens témáján dolgozunk
  • kevés rendelkezésre álló idő esetében is hasznos
  • már az első alkalom is segíti az ügyfél cselekvési képességének növekedését
  • „futtában” is alkalmazható szervezeteken belül
  • vannak esetek, amikor a kliens rálátása változik meg annyira az adott helyzetben, hogy már nem is kell a problémát megoldania, hiszen az eltűnik az életéből.

Szabó Péter alapján a brief coaching esetében 10 fontosabb előfeltevést használhatunk:

Első előfeltevés: Az első ülés olyan hasznos indítást teremthet, hogy az ügyfél ezt követően készen áll arra, hogy saját maga folytassa a megkezdett folyamatot.

Második előfeltevés: Az ügyfelek a megfelelő erőforrásokkal érkeznek az ülésre. Elismerem, hogy a megfelelő erőforrásokat előfeltételezni, amikor az ügyfelek esetleg úgy gondolják, hogy azok nincsenek, elsőre nem tűnik magától értetődőnek

Harmadik előfeltevés: A coachnak nem feltétlenül kell tudnia a probléma tényeiről és körülményeiről ahhoz, hogy segítsen.

Negyedik előfeltevés: Az ügyfelek tudják a legjobban, mi hasznos saját haladásuk szempontjából. Az, hogy keveset tudok a probléma részleteiről és körülményeiről, nagy előnyömre válik coachként. Minél kevesebbet tudok, annál könnyebben hagyatkozom az ügyfél azon ítéletére, mi hasznos az előrehaladásában. Bízhatom az ügyfélben és elfogadhatom őt saját megoldásai valódi szakértőjeként. Ezt a megközelítést részesítem előnyben ahelyett, hogy vitatnám az ügyfél által képviselt nézőpontot.

Ötödik előfeltevés: A megoldásról folytatott beszélgetés megoldásokat teremt.

Hatodik előfeltevés: Az ügyfeleknek lehetőségükben áll megvalósítaniuk azt az általuk kívánatosnak érzett jövőt, amelyet tevékenységformák és interakciók formájában leírnak.

Hetedik előfeltevés: A megkívánt jövőnek konkrét előjelei vannak.

Nyolcadik előfeltevés: Az előrelépés elkerülhetetlen.

Kilencedik előfeltevés: A coachok segítenek tudatosítani az ügyfeleknek a már létező megoldásokat

Tizedik előfeltevés: A coach csak tanú az úton.


Forrás:

Hankovszky Katalin, Tegyi Enikő (2009): Fókuszban az ügyfél önszerveződése: Megoldásközpontú brief coaching. In Komócsin, Laura: Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek. Manager könyvkiadó

Szabó Péter: Coaching, frissített programmal – a brief coach előfeltevései