Workplace resilience

Egy reziliens munkahely jelentősége

A reziliencia olyan kulcsfontosságú készség, amely segítségével rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a minket érő stresszhez és az élet kihívásaihoz. Jól tudjuk, hogy a mai felgyorsult, versengő világban a munkahelyi stressz már elkerülhetetlen, és gyakorta vezet a teljesítményünk romlásához, szorongáshoz és súlyosabb esetben depresszióhoz. Egy másik – szintén nem túl kecsegtető – véglet a kiégés, vagyis a fizikai és mentális kimerülés azon állapota, amikor elveszítjük motivációnkat, érdeklődésünket, jó teljesítmény iránti vágyunkat mint munkavállalók.

Jó hír, hogy egy olyan munkahelyen, ahol figyelnek a reziliens működésre, nagyobb eséllyel tudjuk stresszszintünket kordában tartani és elejét venni a kiégésnek. Ez természetesen mind nekünk dolgozóknak, mint a minket alkalmazó cégeknek előny, hiszen, ha kiegyensúlyozottabbak vagyunk, jobban tudunk koncentrálni, motiváltabbak vagyunk, amivel a munkáltatónk gazdasági előnyt is szerez. Win-win helyzet.

Milyen tényezőkkel kapcsolják össze még a rezilienciát? Tudományos kutatások bizonyítják, hogy aki reziliensebb, optimistábban áll az élet történéseihez, lelkesebb, kíváncsibb, energikusabbnak érzi magát és nyitottabb az élet által kínált lehetőségekre. Továbbá a reziliens munkavállalók rugalmasabb, gyorsabb gondolkodásúak, szerteágazó és kreatív meglátásaik vannak, és terveiket általában hamarabb követik megvalósított cselekvések. Ezek a pozitív érzelmi állapotok hatalmas kincsesbányát jelentenek egy cég számára, hiszen a magas dolgozói teljesítmény alapjai.

 

Hogy építsünk reziliens munkacsoportokat?

Számos lehetőségünk van arra, hogy fejlesszük a rezilienciát a munkahelyen. A reziliens csoportok ellenállóbbak és könnyebben birkóznak meg a nehézségekkel, mindezt úgy, hogy közben sikeresen fenntartanak egy kiegyensúlyozott munkahelyi teljesítményt és a mindenkori csoportkohéziót, akár folyamatosan erősítve azt. A szakértők szerint a következő módszerekkel szinte bármilyen munkahelyi csoportnál eredményesen tudunk rezilienciát fejleszteni.

 

Listák és útmutatók

Van néhány olyan gyakori stresszforrás, aminek viszonylag könnyedén elejét vehetjük, ezért érdemes összerakni olyan listákat és útmutatókat, amelyekhez nyúlhatunk, ha újra és újra felütik a fejüket ezek a problémák. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a célnak tökéletesen megfelel egy közösen szerkeszthető online dokumentum. Ezek az egyszerű, ám nagyszerű jógyakorlatok olyan erőforrást jelenthetnek, ami mindig rendelkezésre áll és bárki számára elérhető, tartalmazhatnak praktikákat, hibaelhárító trükköket és kulcskérdéseket, amelyekkel körbejárható adott problémás szituáció.

Bármely munkacsoportban elkél időnként külső szakértő segítsége, amit szintén jó, ha tervezhető módon tudunk számontartani. Így a dokumentumokban, ahol amúgy is vezetjük a bevett eljárásokat és fontos felmerülő kérdéseket, érdemes külön táblázatot szentelni a potenciális külső szakértők neveinek, szakterületeikkel, elérhetőségeikkel. Ennek eredményeképpen, ha felmerül az azonnali beavatkozás igénye, nem kell már plusz köröket futni profi támogatást keresve.

 

Tréning

Bármely csoport fejlesztéséhez érdemes a tréning módszerét választani, hiszen ezek olyan facilitált csoportélmények, ahol általában játszva tanulás, de mindenképpen gyakorlati tanulás segítségével formálódik a közösség. Mindez előmozdítja az együttes megértést, és a közösen átélt pozitív élmény nagy hajtóerőt ad az egyéneknek.

A tréning másik nagy előnye, hogy a munkahelyi helyzetek többségét lehet modellezni. A tréner megkérheti a csoportot, hogy játsszanak el egy tipikus, stresszel teli, idői nyomás és csoportos egyet nem értés által korlátozott szituációt. Ennek eredményeképp oldódik a helyzetről kialakított egyéni értelmezés, és lehetőség nyílik azoknak a pontoknak az átbeszélésére, ahol elcsúszott a feladatmegoldás. Sőt, még ennél is jobb, hogy itt tudjuk leginkább megragadni, akár szintén lemodellezni a jövőben kívánatos, hatékonyabb és kevésbé stresszel terhelt problémamegoldási módokat. Az eszközök tárháza igen széles, munkacsoporttól és egyéni preferenciáktól függően alkalmazhatóak dramatikus eszközök, kézműves és egyéb művészeti egyközök, vagy akár kognitív átkeretezési módok.

 

Megterhelő kihívásokat feldolgozó alkalmak

Nagy munkahelyi kihívások és megterhelő projektek után a vezetőségnek érdemes felajánlania a munkavállalók számára „projekt utáni” átbeszélő, eseményeket feldolgozó alkalmakat. Ezzel bátoríthatják a dolgozókat arra, hogy reflektáljanak a saját viselkedésükre vagy akár kollégáikéra. Kiderülhet, hogy csoport szinten mit gondolnak a saját együttműködésükről és az esetleges problémákkal való megbirkózásról. Növekedhet a munkacsoporton belüli társas támogatás és egymás megértésének érzete, valamint megkezdődhet egy közös tervezés a jövőbeni kihívásokra vonatkoztatva.

 

Munkahelyi kultúra

Végül, de nem utolsó sorban elérkeztünk a csoport-reziliencia növelés talán legfontosabb eleméhez. A munkacsoport kultúrája, azaz az atmoszféra, ahogyan, a szokások, amelyek mentén együtt dolgozik emberek adott csoportja, a legalapvetőbb hozzávalója – táptalaja – egy reziliens csoportnak. Elsősorban a csoportvezető felelőssége erről gondoskodni, de minimum irányokat és szabályokat mutatni annak érdekében, hogy létrejöjjön és hosszú távon fenntarthatóvá váljon a csoport-reziliencia.

 

Nagyon sok múlik a személyes példamutatáson, egy vezetőnek úgy kell viselkednie, ahogyan azt a beosztottjaitól elvárja, így tudja őket inspirálni és/vagy megerősíteni időről időre. A reziliencia elősegítése céljából hasznos a következőkre állandóan bátorítania az alkalmazottjait:

  • Bátran nyilvánítsanak véleményt és kérdezzenek bármiről
  • Osszák meg a rossz híreket és jelezzék korán, ha valami probléma merül fel
  • Próbáljanak meg higgadtak maradni a „vészhelyzetek” és stresszes időszakok alatt
  • Ha támogatás igénye merül fel, bátran szóljanak róla, lehetőleg szakértői segítséget vegyenek igénybe
  • Tartsák szemmel a kollégáikat, hogy a stresszor felmerülése előtt, közben és után is segítő kezet tudjanak nyújtani egymásnak
  • Legyenek képesek kifejezni, mikor van szükség át- és visszakapcsolni „vészhelyzeti üzemmódból/ba”, tehát mikor szükséges extra energiát beletenni a feladatokba és mikor felesleges
  • Köszönjék meg egymásnak a támogatást és munkát, különösen a megterhelő projektek után, illetve beszéljék át a közös tapasztalatokat

Ezzel a stratégiával fokozatosan, ám biztosan elő tudjuk segíteni, hogy emelkedjen a munkacsoportunk reziliencia-szintje.

 

Milyen eszközeink vannak személyes rezilienciánk növelésére?

1. Pozitivitás

Azzal, hogy megpróbálunk több pozitivitást csempészni a munkahelyi létünkbe, jobban fogunk tudni kontrollt gyakorolni a munkánk során – ahelyett, hogy azt éreznénk, hogy csak úgy sodródunk az eseményekkel. Energiát és motivációt szentelve a munkánknak észrevétlenül emelhetjük a személyes reziliencia-szintünket.

2. Rálátás az érzelmeinkre

Egy másik kitűnő példa a személyes reziliencia növelésére az ún. érzelmi rálátás, amely közel áll az érzelmi intelligencia fogalmához. Azok, akik nagyobb érzelmi rálátással – vagy mondhatnánk azt is, érzelmi tudatossággal – rendelkeznek, sokkal jobban tudnak differenciálni a megélt érzelmeik között. Tisztában vannak mind a pozitív, mind a negatív érzelmeikkel és az azokra adott általános reakcióikkal, ami azért előnyös, mert az effajta kontrollérzet növeli a pszichológiai biztonságukat. Emellett pedig más emberekkel való együttműködés is könnyebb úgy, ha tudjuk, mi milyen érzésekkel vagyunk jelen, illetve ez milyen érzelmeket és cselekedeteket válthat ki a másikból.

3. Egyensúly

A munkahelyi rezilienciánk növekedésének egyik záloga a manapság divatos fogalom: work-life balance, vagyis az egyensúly a munkahelyi életünk és a magánéletünk között. Ez a mai világban hatalmas kihívás, hiszen mindenhol ezer meg egy feladattal találjuk szemben magunkat, ráadásul a fejlett technológia miatt sokszor állandó hozzáférésünk van a munkahelyi dokumentumainkhoz, kommunikációs eszközeinkhez is. Ahhoz, hogy reziliensek tudjuk lenni, szükség van arra, hogy az ezt lehetővé tévő energiákat magunkba töltsük, ez pedig úgy lehetséges, ha eleget pihenünk – mind fizikai, mind szellemi értelemben – illetve odafigyelünk az életünk legfontosabb területeire és személyeire. Mindez azzal jutalmaz majd minket, hogy lesz energiánk és lélekjelenlétünk valóban arra fókuszálni, amire épp időt dedikálunk: munkában a munkahelyi ügyeken gondolkodni, otthon pedig kikapcsolni és a szeretteinkre hangolódni.

4. Spiritualitás

Sok tudományos cikkben olvashatunk arról, hogy a spiritualitást összekötik a rezilienciával.  Miért? Mert segít csökkenteni a sebezhetőségünket az, ha van valami, amiben hinni tudunk. A spiritualitás nem kizárólag azt jelenti, elvakultan hiszünk a bolygók állásának mágikus hatásaiban vagy egyéb földöntúli jelenségekkel magyarázunk dolgokat. A rezilienciát elősegítő spiritualitás inkább köthető a jelentőség és cél kereséséhez az élet összes területén. Például munkahelyi közegben segít abban, hogy a stresszel terhelt helyzetekben a dolgozók ne lefagyjanak és kétségbeessenek, hanem megpróbálják megoldani a problémát, hiszen remélik, hogy valamiféle céllal találta meg éppen őket az az adott nehézség.

5. Önreflexió

Az önreflexió azt jelenti, hogy meg tudjuk figyelni a saját érzéseinket, gondolatainkat, cselekedeteinket, és átfogó következtetéseket tudunk levonni ezekkel kapcsolatban. Hasonlít a feljebb tárgyalt érzelmi rálátásra, csak komplexebb. Ha tudatosak vagyunk a cselekvési tendenciáinkat tekintve, hamarabb felkészülhetünk bejósolható kihívásokra. Például, ha tudjuk, hogy elfoglalt időszakban nagyon el szoktunk csúszni a feladatainkkal, fel is tudunk előre készülni ütemtervvel, időmenedzsment praktikákkal stb.

Hogy megéri-e reziliensebbnek lenni? Megéri-e a cégeknek ügyelnie arra, hogy kellemes és nyílt atmoszférában dolgozhassanak a munkavállalók? Megéri-e beletenni egy csomó energiát abba, hogy jobban, őszintébben és kedvesebben kommunikáljunk? Megéri-e fejleszteni az öntudatosságunkat és kipróbálni a fent leírt eszközöket?

A válasz egy kérdésben rejlik: megéri-e számodra most néhány hétig vagy hónapig intenzíven megismerni és begyakorolni a rezilienciát és a hozzá köthető technikákat, cserébe egy kiegyensúlyozottabb és boldogabb életért?

Források:

https://positivepsychology.com/resilience-in-the-workplace/?fbclid=IwAR3q5Wy6DAyvlkcA_QngR4SK7V0iD_PcYcYPo9titq4FRIWH1NLRAWttpvg

https://positivepsychology.com/building-resilient-workplace-tools/?fbclid=IwAR1oU4fqFYLNhroKxhGuk4sjMW1Jpb4V91EM186j7_wsT_paumDLzbYtR5Q

Szerző: Csike Tekla

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .