Változni szeretnék, de nem megy! – Coachinggal a változásért

Megannyi olyan tulajdonságunk, jól megszokott cselekvési mintánk van, amelyeken szívesen változtatnánk. Jó lenne türelmesebbnek lenni… jó lenne, ha kreatívabbak és találékonyabbak lennénk… jó lenne lefogyni, leszokni a dohányzásról stb. Az egyetlen apró probléma, ami itt felmerül, az az, hogy változni és változtatni nehéz. Miért? Mert a változás bizonytalan, bejósolhatatlan, ijesztő tud lenni. Valaminek az elengedését jelentheti és egy ismeretlen újat hoz. A változás kényelmetlen és felelősségvállalást kíván. A változás tehát dinamikus folyamat, ami a stabilitást és biztonságot kedvelő alapvető emberi természettel szembe megy. Mégis, ahhoz, hogy fejlődni tudjunk az életünk bármely területén, nem tudjuk elkerülni a változást. Éppen ezért érdemes a javunkra fordítani ezt a kikerülhetetlen jelenséget, megtanulni „jól változni”.

Ahhoz, hogy ezt megtegyük, érdemes megismerkednünk a változás természetével. Az ún. Gestalt-coaching egyik leghíresebb képviselője, John Leary-Joyce szerint a változásnak négy alapelve különíthető el:

1. Felelősség és választási lehetőség – annak tudatosítása, hogy szinte mindent, ami velünk történik, befolyásunk alá vonhatunk. Dönthetünk a saját sorsunk felől, még akkor is, ha ez elsőre rajtunk kívül állónak tűnik. Például felelősséget vállalhatunk azért, hogy változtatunk valamit az életünkben, de felelősséget vállalhatok azért is, ha nem. Az is egy döntés, ha elfogadjuk az élettel való tétlen sodródást, és az is, ha úgy döntök, változtatok. A változásnál fontos tudatosítanunk, hogy bármilyen folyamatot indítanánk el (vagy fogadnánk el úgy, ahogy van), a mi felelősségünk és döntési hatáskörünk ennek beállítása.
2. Értelem – a változás minden egyén esetében szubjektív. A Gestalt-megközelítés szerint nem egy univerzális igazság létezik az élet és a cselekvéseink értelmességével kapcsolatban, hanem minden ember egyénileg építi fel cselekvései, céljai, változásai értelmét. Ebből kiindulva tehát: amikor változtatni szeretnénk valamin, jusson eszünkbe annak felszabadító tudata, hogy mi magunk szabjuk meg, mit milyen célból változtatunk meg, illetve mit milyen célból fogadunk el úgy, ahogy van, hiszen végeredményben a saját szubjektív ítéletünk határozza meg egy-egy változás értelmességét.
3. Szándék – vagyis a tudatosság, amivel elindulnak, folytatódnak és lecsengenek bennünk a változási folyamatok. Ennél a szempontnál a leglényegesebb elem, hogy teljesen tisztán lássuk magunk előtt, szavakba is tudjuk önteni azt, hogy miért akarunk változni, változtatni. Kapcsolódó aspektus a motiváció is, amely abban segít minket, hogy ki is tudjunk tartani a változás nehezebb szakaszaiban. Leary-Joyce szerint mindez akkor működhet jól, ha képesek vagyunk függetleníteni a korlátozó nézetből, miszerint „vagy ez vagy az” lehet jó / értelmes változás, és helyette elsajátítani azt a hozzáállást, amely szerint „ez is és az is” megfér egymás mellett.
4. Célok és feladatok – habár célokat felállítani és akcióterveket készíteni egyértelműen kedvező a változásból következő bizonytalanság és feszültség csökkentése érdekében, a Gestalt-coaching képviselői mégis azt javasolják, hogy hagyjunk magunknak teret a spontaneitásra és maradjunk a jelenben. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy megjelenik valamilyen szintű célállítás és tervezés, azonban nem ragaszkodunk mereven ehhez, hanem azzal is meg tudunk békélni, ha máshogyan alakulnak az események. A változási folyamatoknál kiemelt fontossága lehet annak, hogy mennyire vagyunk rugalmasak és mennyire tudunk alkalmazkodni a felbukkanó kihívásokhoz, hiszen ezek lehetnek a zálogai a nyugalmunknak és mentális-fizikai egészségünknek.

Hogyan tudnánk bátran változni?

A változás dióhéjban azért nehéz tehát, mert félünk. Tulajdonképpen amikor elkezdünk változtatni (legyen az szemléletváltás / egészségesebb életmód bevezetése / régi káros szokásaink levetkőzése) olyan, mintha ejtőernyős ugrásnál elrugaszkodnánk egyenesen a mélybe. Sok mindent nem látunk, mert gyorsan zuhanunk, esetleg felhők takarják el az előttünk lévő területet, tehát nagy a bizonytalanság. Ott van viszont a védőfelszerelésünk – az ejtőernyő –, amiről biztosan tudjuk, hogy segít majd minket. Lefordítva a változás témakörére: az ejtőernyőnk itt a személyes erőforrásaink, képességeink, gyakorlottságunk. A bátor változáshoz az hozhat közelebb minket, ha tudatosítjuk, hogy van muníciónk ahhoz, hogy sikerrel vegyünk új és potenciálisan rázósabb helyzeteket. Ilyen konkrét eszköz lehet a türelmünk, a választott stresszel való megküzdési módunk, a bizonytalanságtűrő képességünk, a rugalmasságunk.

És hogyan álljunk neki ezek fejlesztéséhez?

Egyrészt érdemes folyamatosan figyelnünk magunkat, önvizsgálatot tartani azzal kapcsolatban, hogy hogyan állunk a tervezett változáshoz. Tudjuk megfogalmazni azokat az erőforrásokat, segítőket, megoldási forgatókönyveket, amelyek segíteni fognak minket az úton. Ide tartozik a változás nulladik lépésének tekinthető felelősségvállalás is.

Másrészt annak, aki szeretné megtapasztalni, milyen egy változási folyamat profi támogatással, érdemes coachcsal együttműködnie. A coach abban segít, hogy meg tudjuk fogalmazni az egyértelmű céljainkat, ki tudjunk tartani az elhatározásunk mellett, mindezt a személyes felelősség és a nyitott rugalmasság jegyében. Mutathat új változáskezelési technikákat is: például az ún. neurolingvisztikus programozás (NLP) eszköztárából kölcsönzött gyakorlatot, amely rávilágít arra, hogy a saját döntéseink és felelősségvállalásunk elkötelez minket a céljaink megvalósítása mellett. Hogyan is képzeljük ezt el?

Ha van kedved, próbáld ki ezt az egyszerű és hatásos gyakorlatot!

1. lépésben: sorolj fel a következő hetedről 3-5 elintéznivalót, teendőt! Gondolkodj ezekről néhány percig!
2. lépésben: figyeld meg, milyen kontextusba foglaltad bele a teendőket! Megjelent ezek valamelyike, esetleg több is? „El kell mennem az okmányirodába” / „Be kéne fejeznem a munkahelyemre az e havi projektet” / „Meg kéne csinálnom a kerti munkákat”. Az a tapasztalat, hogy legtöbbünk megfogalmazásmódjában hasonló, kicsit negatív, amolyan kötelességként és kelletlen tényezőként szerepelnek a feladatok.
3. lépésben: a már felsorolt 3-5 elintéznivalódat vedd át újra, ezúttal úgy, hogy így kezded a mondataid: „Úgy döntöttem…hogy elmegyek az okmányirodába” / „Úgy határoztam… hogy a mai napon fejezem be a munkahelyi projektet”. Figyeld meg, hogy milyen érzéseket és gondolatokat indít el benned a 2. lépésben leírt kötelesség-jellegű megfogalmazás, és milyeneket az „úgy döntöttem” bevezetéssel kezdődő!

A gyakorlat jól szemlélteti azt, hogy valóban mi dönthetünk, mi választhatjuk meg a velünk történő események jó részét, kellemes kontroll- és biztonságérzetet tapasztalhatunk meg általa.

A coach aktív figyelemmel és következetes folyamatvezetésével segít tehát a változásban. Számos érdekes eszközt is bevethet az ügyfél igényeinek megfelelően: kérdéskártyák, képkártyák, art coaching (amikor a művészet, alkotás segítségével hozzuk felszínre azokat a megoldás felé vezető szálakat, amelyek verbálisan nem kerültek előtérbe). A sikeres coaching esetén a kliens feladata, hogy aktív szereplésével vegyen részt abban a folyamatban, amelyet a coach kérdéseivel vezet – a kliens igényeinek megfelelően –, vállaljon felelősséget, legyen elkötelezett a változás felé. Hasonlíthatjuk akár egy személyi edzéshez, amikor a testét formálni vágyó egyén saját energiáival, ugyanakkor egy személyi edző profi támogatásával és felügyelete alatt farag saját magából olyan egyént, akivé változni szeretne.

Mikor vágjunk bele?

Felmerülhet a kérdés, hogy mikor forduljunk coachoz, amire roppant egyszerű a válasz. Bármikor, amikor a megoldani kívánt dilemmánknál azt érezzük, jó lenne valaki, akivel együtt gondolkodhatunk, és inspiráló perspektívákat mutathat nekünk. Érdemes kipróbálni egy coaching folyamatot azoknak, akik újra és újra elindultak a változás útján (például önbizalom növelése, kitartás növelése sportban, munkahelyváltás kérdései témákban stb.), ám valahol rendre megakadtak. Remek lehetőség a coaching azoknak is, akik gyökeresebb változtatást szeretnének bizonyos életterületükkel kapcsolatban (amihez esetleg már pszichoterápia, múlttal, családi mintákkal kapcsolatos vizsgálódás szükséges), ám egyelőre nem állnak készen belevágni egy nagyon mély terápiás folyamatba. Ilyenkor egy másik – coaching területbe tartozó –, akár a mélyebb dilemmához valamilyen módon kapcsolódó témát hozhat be az ügyfél, amely lehetőséget ad számára, hogy megismerkedjen egy segítő szakemberrel való együttműködés érzésével és otthonossá váljon benne, anélkül, hogy hónapokra vagy évekre kötelezné el magát.

Nyár közepén, egy zaklatottabb társadalmi és gazdasági helyzetből kilábalóban talán aktuálisabb a kérdés, mint eddig az évben: hogyan tudnánk bátran, rugalmasan változni? Az ezen való gondolkodás közelebb vihet minket ahhoz, hogy szeptemberben, az év „új kezdetének” időszakában (amikor új munkahelyi projektek és új iskolai tanév kezdődik) rugalmasabban és minden eddiginél hatékonyabban, sikereket bezsebelve tudjunk változni és változtatni.

Forrás: John Leary-Joyce: Gestalt-coaching a gyakorlatban – A termékeny üresség felfedezése

Szerző: Csike Tekla