Mediáció dióhéjban –  mivel foglalkozik egy mediátor?

 

Életünk központi jelensége a konfliktus. Minden nap, minden emberi kapcsolatban, mindenféle közegben találkozunk vele. Legyen szó házas felek, kollégák vagy akár bolti eladó-vásárló közötti álláspont különbségről.

A hatékony konfliktuskezeléshez a legjobb kommunikációs készségeinket kell elővennünk. Türelem, empátia, építő hozzáállás és még rengeteg összetevő adja azt az elegyet, amely kielégítő megoldáshoz vezet nézeteltéréseink rendezésében.

Vannak azonban olyan élethelyzetek, amelyekben nehéz higgadtnak, empatikusnak és konstruktívnak maradni, illetve szituációja válogatja azt is, kinek mennyire sürgető az adott probléma megoldása.

Amennyiben fontos, a mindennapjainkat folyamatosan megterhelő konfliktushelyzetről van szó, és egy ideje nem tudunk már egyedül dűlőre jutni az ügyben, érdemes mediátor támogatását igénybe venni.

Mi történik a mediációban?

A mediáció egyfajta közvetítést, közbenjárást jelent, amelyben a konfliktusban álló két fél között egy pártatlan harmadik személy, a mediátor közvetít.

A mediátor szakember arra törekszik, hogy a mediáció végkimenetele egy – mindkét fél számára elfogadható – konszenzus legyen.

A folyamat önkéntes alapú, vagyis az ügyfelek saját szándékukból vállalják, hogy együttműködnek a konfliktusuk rendezése érdekében. Egyenrangú partnerekként vesznek részt a mediációban, akik egymás álláspontjait figyelemmel meghallgatva konstruktív hozzászólásokkal, együttgondolkodással segítik a közös nevezőre jutást. Mindezt a mediátor mint facilitátor tartja abban a mederben, amely előreviszi az ügyfelek által hozott téma megoldását.

 

A mediáció folyamata röviden:

1. Ráhangolódás, a keretek meghatározása

A mediátor tájékoztatja ügyfeleket az eljárás menetéről, megegyeznek a szabályokról, keretekről.

2. Álláspontok ismertetése

A konfliktusban álló felek külön-külön egymás meghallgatásával elmondják, ők hogyan látják az adott szituációt, milyen érzések kavarognak bennük. Így közös igényeik, értékeik, szempontjaik is beazonosíthatók.

3. Eszmecsere

Ebben a szakaszban a mediátor célja, hogy a feleket támogassa egymás helyzetének megértésében, szükségleteik kifejezésében.

4. Megállapodás

A felek közös pontjaik felismerése után eljutnak oda, hogy ezeket felhasználva együtt dolgozzanak ki megoldási javaslatokat a konfliktushelyzetükre. Végül az előzetesen megtárgyalt igényeik és érdekeik mentén hozzák meg a végleges döntésüket. Az így létrejött megállapodást a felek írásba foglalják és aláírják.

5. Lezárás

A mediáció utolsó, nagyon lényeges szakasza, hiszen összefoglalják az egész folyamat menetét, a megélt érzéseket. A felek elismerik egymás befektetett energiáját és erőfeszítéseit, majd sorra veszik a további teendőket, lehetőségeket.

Mikor előnyös mediációt igénybe venni?

Olyan helyzetekben, amikor a konfliktushelyzet hosszú ideje megoldhatatlannak tűnik: pl. business közegben gazdasági és munkaügyi mediáció jelenthet hatékony segítséget. Amikor a kérdéses ügy érzelmileg túlfűtött (pl. válási mediáció, iskolai mediáció: pedagógus – szülő konfliktus), továbbá bármilyen esetben, amelyben a bírósági tárgyalás nem könnyen megvalósítható (pl. nyilvánosság kizárása).

A mediáció kifejezetten előnyös, mert win-win végkifejletre törekszik a felek között, egyik résztvevő sem kerül ki „vesztesként”, hanem mindkettejük akarata belefoglaltatik a közös megoldásba. Anyagilag sokkal kedvezőbb a bírósági eljárásoknál, hiszen nem kell pereskedési díjakat, ügyvédeket fizetni. Ami talán a legértékesebb az előnyök között, hogy a jövőfókusz és a megoldás-orientáltság segíti a felek kölcsönös együttműködését, így az emberi kapcsolatok pozitív irányba változnak.

A mediátor személye

A mediátor kulcskompetenciái közé tartoznak a következők: aktív figyelem, kiemelkedő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, semlegesség. A békéltető folyamat során a mediátor úgy kíséri végig az ügyfeleket, hogy állandó jelenlétével megtámogatja a biztonságos, megtartó környezetben való konfliktusmegoldást.

Bizalmas, ítélkezéstől mentes légkört teremt, amelyben a felek bátran és nyíltan kifejezhetik álláspontjaikat és érzelmeiket. Elfogadó, ugyanakkor keretet ad: ha kell, közbelép, hogy a felek adott témánál maradjanak, ne vesszen el a fókusz. Megválogatja, és helyes időpontban használja verbális és nonverbális eszközeit, így vezetve az ügyfeleket a közös cél felé.

Általában a mediátori hivatást választók magukénak érzik a békéltető attitűdöt, szívükön viselik a konfliktuózus helyzetek orvoslását. Ahogy az feljebb szerepel, számos kompetencia tesz igazán profivá egy mediátor szakembert. A jó hír, hogy ezek fejleszthetők: mediátorképzés keretében elsajátítható az a tudás-és készségtár, amellyel hiteles képviselői lehetünk ennek a szakmának.

 

Források:

Jacobs, S. (2002). Maintaining neutrality in dispute mediation: Managing disagreement while managing not to disagree. Journal of pragmatics, 34(10-11), 1403-1426.

Kertész, T. (2010). Mediáció a gyakorlatban. Bíbor Kiadó, Miskolc.

Szerző: Csike Tekla

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .