A mai rohanó és folyton zsizsegő világban egyre inkább felértékelődik a nyugalomban, csendben töltött idő szerepe. Egy hosszú munkahét után epedve várjuk a hétvégi kikapcsolódást, amely békés órákat ígér egy izgalmas könyvvel, egy csendes erdei túrával,vagy akár egy kiadós alvással.
A csend kellemes és megkönnyebbülést hozó hatásait mindenki tapasztalhatta már. Ilyenkor érezzük: elménk nyitott az új inspiráció felé, gondolataink cikázása elsimul, belső harmónia veszi át az általános pörgés helyét. A zajos világ – városi forgalom, munkahelyi telefonok, plázák tömegei – viszont visszaveti ezt a kiegyensúlyozott és befogadó látásmódot. Cserében agyunk folyton készenlétben várakozik: a szüntelen zaj aktiválja az amygdalát (érzelmekért és memóriafolyamatokért felelős agyi neuroncsoportok), az pedig megemeli a stresszhormonok termelődésének mértékét. Tehát a konstans zajhatások distresszt eredményeznek. Ezen felül a zaj magas vérnyomás, szív-és érrendszeri panaszok, fülzúgás vagy alvászavarok kiváltó oka/erősítő faktora lehet. 

A csend hiánya 

A WHO 2011-es felmérései alapján a zajszennyezés az európai lakosság jelentős részének rövidíti meg élettartamát, kb. 3000 szívbetegség általi halál kiváltó oka lehet. Emellett a tanulmányban számos egészséget érintő kockázati tényezőt foglalnak össze a szerzők. Egy másik kutatásban Prof. Gary W. Evans és kollégái egy müncheni reptér mellett fekvő iskola tanulóit vizsgálta. Eredményeik riasztóak: a gyermekek szervezete úgy birkózott meg a reptéri hanghatásokkal, hogy olyan stresszválaszt generált, amely kizárja ezeket a zavaró zajokat, ám ezzel együtt kizár minden más hétköznapi zajt, például a beszédet. Tehát kevéssé tudnak koncentrálni tanáraikra, társaikra, így a tanulmányi és kognitív fejlődésük veszélybe kerülhet. 

Napi kikapcsolás

A csendben levés gondolata nem mindenkinek csábító. Sokan úgy élik meg, hogy lemaradnak valamiről, ha nem vizslatják állandó jelleggel a mobiljukat, vagy ha nem hallgatnak mindig zenét, híreket, podcastot a metrón. A tudomány álláspontja szerint azonban az agyunk erőteljesen reagál a csendre, pozitívan! Például Imke Kriste biológus szerint napi két óra csend serkenti a sejtek fejlődését a hippocampusban (memóriáért, tanulásért, motivációért felelős agyi képlet), ami megtámogatja összpontosító képességünket és egészséges kíváncsisággal ruház fel minket környezetünk iránt.
Mivel az emberi agy folyamatosan nagy mennyiségű információt dolgoz fel, kevés ideje jut pihenni. A napi kihívások megoldása közben agyunk prefrontális kérge (döntéshozás, problémamegoldás agyterülete) tartósan terhelt. Amikor nyüzsgéstől mentesen, csendben töltünk időt, tulajdonképpen – többek között – ennek a területnek adunk töltést, új energiát. Kiemelt fontosságú, hogy időnként megengedjük magunknak, hogy megnyomjuk elménk „Off” gombját. Erre adnak módot az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mindfulness és különféle meditációs irányzatok. Tekinthetünk rájuk úgy, mint a hosszú távú testi-szellemi egyensúlyunk segítőire, érdemes kipróbálni néhány technikát, beépíteni a napi rutinunkba. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy úgy érezzük, meg tudjuk állni helyünket munkánkban, párkapcsolatunkban és egyéb fontos életterületeinken, vagyis: egy kis csend nagy boldogságot hozhat!

Források:
– a cikk alapját egy angol tudományos munka képezi: https://upliftconnect.com/science-
says-silence-is-vital-for-our-brains/?fbclid=IwAR0ZMZNoGRJ-
ovtzZuZccQ6ksdmfkDKc9KNjtOFkB97fSjUvqKG3GI9chwk

szerző: Azriel ReShel, cím: Science Says Silence is Vital for Our Brains

– WHO: https://www.who.int/quantifying_ehimpacts/publications/e94888.pdf?ua=1

fordította: Csike Tekla

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..